„Régen megtanítottak, hogy kérni csak úgy szabad, ha az ember hajlandó valamit áldozni.” (részlet egy levélből)
2020. novemberében, ugyanúgy ahogy az előző években is, hatalmas sürgés-forgás volt alapítványunknál. Igaz, ezúttal online és telefonon zajlottak az előkészületek, de ez mit sem változtatott hangulatunkon: bár még a karácsony jóval odébb volt, már éreztük a karácsonyi álmok és kívánságok erejét, a gyermekek izgalommal teli várakozásának érzése fűtötte át a mi szívünket is.
„Köszönöm, hogy megadatik ez a lehetőség, hogy lehet egy kívánságom az Angyal felé.” (részlet egy levélből)
Csíkszeredában és Csíkszereda környékén élő nélkülöző családok összesen 157 gyermekét kerestük meg, és arra kértük őket, hogy írjanak levelet az Angyalhoz, mi pedig vállaltuk, hogy eljuttatjuk levelüket a megfelelő helyre, hogy karácsonyi álmaik valóra válhassanak.
„Mind a 6-on szeretnénk megkapni azt, amit ide lerajzoltunk, mert sose kaptunk ilyen ajándékot még senkitől.” (részlet egy levélből)
Csodaszép rajzok, téli hangulat, rövid versecskék, jókívánságok, megható sorok, lelkes karácsonyi vágyak: a levelek telis-tele voltak gyermeki csodával és tiszta egyszerűséggel. Ahogy olvasgattuk őket, megerősítettek minket abban, amit eddig is tudtunk (hiszen sok gyermeket a levelek írói közül már évek óta ismerünk): igazán megérdemlik, hogy ők is megkaphassák az Angyaltól, amit szeretnének, amire igazán vágynak idén. A legmegdöbbentőbb talán az az egyszerűség, alázat és szerénység volt, ami a levelek javarészét jellemezte, a szívünk szorult össze a csodálatos rajzok láttán, a kedves sorokat olvasva.
„Én az idén is nagyon sok jót, kedvességet, örömet és számtalan jóságot kaptam.” (részlet egy levélből)
„…élelmiszert és édességet, és egy A4-es rajztömböt, hajnövesztő sampont, szappant, tolltartót, ceruzát, pixet, naplót, fésűt.” (részlet egy levélből)
Nem csak mi, hanem a segíteni vágyók is ugyanezt érezhették, olvasva a leveleket, hiszen hihetetlen módon, röpke 36 óra alatt minden levél Angyalra talált. Családok, baráti társaságok, munkaközösségek vállalkoztak, hogy egy-egy nehéz sorsú család gyermekeinek karácsonyi álmát teljesítik idén. Olyan családok gyermekeinek álmát, akik nem csak anyagi nehézségekkel küszködnek, hanem más terheket is cipelnek. Minden család, akiket idén megkerestünk, hogy részt vegyenek a Mit hozott az Angyal? akcióban, különleges számunkra. Ők mind valami különleges erővel bírnak, hegyeket képesek megmozgatni: a megható történeteik, a tenni akarásuk, a helyzetük alázatos kezelése, mély őszinteségük a gyermeki szavakon keresztül ébreszti fel a tenni akarást az emberekben.
„De ha ezeket nem is tudod teljesíteni, akkor kérlek gyógyítsd meg az édesapámat, mert tudod, ő nagyon beteg.” (részlet egy levélből)
December 17-én már minden csomag útra készen várt: kész labirintussá vált irodánk, ahol 115 csodálatosan szép karácsonyi csomag állt. Színes csomagolópapír, személyre szóló üzenetek, gondosan előkészített ajándékcsomagok tornyosodtak irodánkban, az angyalok összesen 21.456 lej értékben hozták be meglepetéseiket alapítványunkhoz. A csomagokat december 21-én és 22-én adtuk át a levelek íróinak. Részesei lehettünk a pillanatnak, amikor a gyermeki őszinte öröm megmutatkozik: ujjongás, örömkönnyek, lelkes kiáltások, szerény mosoly és gyakran ismételgetett „köszönöm”-ök vettek körül bennünket az átadás pillanataiban. A meglepetést még inkább fokozta, hogy a sikeres Ünnepi vacsora a nélkülözőknek akciónak köszönhetően a gyermekek ajándékai mellett bőséges élelmiszercsomagokat vehettek át, hogy a karácsonyi ajándékok mellett az ünnepi asztal bősége is biztosított legyen.
Szeretnénk megköszönni mindenkinek, aki idén segített, hogy 157 gyermek karácsonya szebb lehessen, apró álmuk valóra válhasson. Köszönjük az Angyaloknak, hogy vállalták és teljesítették ezt a feladatot, és hálánkat szeretnénk kifejezni önkénteseinknek is, hiszen 44 család ajándékainak kézbesítését teljesítették még az ünnepek előtt.
„Nagyon szépen köszönjük az ajándékokat! Kellemes ünnepeket kívánok mindenkinek, aki segített minket!” (egy édesanya üzenete)
Szokássá vált már, hogy minden évben megfogalmazzuk gondolatainkat, érzéseinket az akcióval kapcsolatosan, megosztjuk élményeinket mindenkivel, hiszen az a mértékű hála és boldogság, meg azok a történetek, amelyekkel mi az ajándékok átadása során találkozunk, úgy érezzük, nem csak a miénk, hanem mindenkihez el kell jusson:
„Sok gyerek nagyon rossz körülmények között él, ami eléggé elszomorító látvány volt. Mégis, amikor meglátták az Angyalt és az ajándékokat, mérhetetlenül tudtak örülni, ugráltak örömükben. Azon gondolkodtam el tegnap, hogy egy-egy ilyen ajándék mennyire boldoggá tud tenni egy gyereket. Eszembe jutott, hogy gyerekkoromban és is pont így örültem az Angyalnak. Függetlenül attól, hogy egy gyerek jó vagy rossz körülmények között él, az Angyal mindig örömet hoz mindenki életébe, szerintem még a szülők életébe is.” (E. Kata)
„Ilyenkor sosem tudom, mi legyen az a dolog, amiről röviden beszéljek. Vajon a családok iszonyatosan nehéz, már-már borzasztó körülményei, vagy a gyermekek szemének a csillogása, esetleg az apró, alig megközelíthető házaik, vagy az őszinte egyszerűségük legyen az, amit kiemelek? Nem tudom, mert annyi mesélnivaló lenne, olyan sok dolog van, amiért ezek a családok tiszteletet érdemelnek, és annyi történet, amiért az ember már-már csodálja őket. Talán egy egyszerű érzést emelnék ki, ami karácsony táján már annyira sokszor emlegetünk, hogy szinte már elcsépelt, de nem tehetek róla, hiszen ezt éreztem mindenhol: ez a szeretet. S aztán rájövök, hogy egy ilyen helyzetben lévő család és ezek a családok, akikkel mi találkozunk ebben mind bővelkednek, ebből merítkeznek. Mitöbb, szerintem mi is ebből töltekezünk évről évre. (Brigitta)
„A karácsonyra való készülődésemben már két éve, hogy ez az akció a fénypont. Köszönet ezért az angyaloknak, támogatóknak, önkénteseknek, kollégáknak, mindazoknak, akik hozzájárultak a gyermekek boldogságához. Számomra a tegnap látott hálás gyermekarcok, vidám pillanatok már megerősítették bennem azt, hogy ebben a vírus okozta nehéz helyzetben is tud a karácsony szeretetteljes és különleges lenni.” (Emőke)
„Hála, köszönet, önismeret, szeretet, mosoly, öröm. Ezekkel az értékekkel gazdagodtam azáltal, hogy adhattam, segíthettem. Életem során egyszer sem fáztam, cipekedtem, fáradoztam ennyire nagy lelkesedéssel, alázattal, önzetlenséggel, mint ahogyan most, az ajándékok kihordása során. Úgy gondolom, hogy erőfeszítéseket tenni azért, hogy örömet okozzunk másoknak, a legcsodálatosabb dolog a világon. Ha kapsz valamit, az egy időre boldoggá tesz, esetleg egy időre megszünteti a gondjaid. De ha adhatsz, az azzal járó érzések, tapasztalatok, élmények végigkísérnek egész életedben. Tanulságos volt szembesülni a ténnyel: mi a mindenben nem leljük annyi örömünket, mint ahogy ezek a gyerekek szinte a semmiben teszik azt.” (Kriszta)
„Kimerítő napok állnak mögöttünk, de érdekes módon nem érzem fáradtnak magam, talán azért, mert ez a karácsonyi akció valóban feltölt és az év méltó lezárása. Látni a boldog gyerekarcokat, a remegő kezeket, amint felbontanak egy-egy dobozt, leírhatatlan élmény. Kívánom, hogy mindenki megtapasztalhassa ezt az érzést, hisz nem hiába mondják, hogy – Adni jobb, mint kapni -. Hálásak vagyunk mindenkinek, aki segített abban, hogy létrejöjjön ez a csoda.” (Timi)